A Magyar-Japán Baráti Társaság, a Külgazdasági és Külügyi Minisztérium, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Sűdy és Társa Kft. szervezésében nagyszabású japanolóigaiai konferencia kerül megrendezésre szeptember 19-én.
A plenáris programok és az 1. szekció helyszíne: Central European University, October Hall (Budapest, V. kerület, Október 6. utca 7. szám)
A 2. és 3. szekció helyszíne: Budapest, V. kerület, Nádor utca 15. szám 2. emelet, 202-es és 203-as terem
MEGHÍVÓ
Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves családját, barátait
a magyar-japán kapcsolatfelvétel 150. évfordulójára rendezett nemzetközi konferenciára,
melyet 2019. szeptember 19-én tartunk a Central European University, October Hall (Budapest, V. kerület, Október 6. utca 7. szám) alatt.
( A 2. és 3. szekció helyszíne: Budapest, V. kerület, Nádor utca 15. szám 2. emelet, 202-es és 203-as terem),
a konferencia regisztrációja 9:00-9:30 között tart,
a köszöntők 9:30-10:00 között lesznek.
A plenáris ülésszak 10:00 és 12:00 között lesz.
A szekcióülések 12:00 és 17:00 óra között lesznek a három megadott helyszínen.
17:20-17:50 Záróbeszédek az October Hallban
utána
Lúdas Matyi – japánul Pinczés István és Társulata előadásában
koccintás
Mindenkit nagy szeretettel várunk!
***
PROGRAM
09:00 – 09:30 regisztráció
09:30 – 10:00 köszöntők Okumura Akiko (Jetro), Vihar Judit (Magyar–Japán Baráti Társaság)
10:00 – 10:25 Sűdy Zoltán: A magyar–japán gazdasági kapcsolatok 30 éve
10:30 – 10:55 Morita Tsuneo: Milyen a magyar gazdaság? – Kincstári-kölcsönvett gazdaság és vendégmunka jelensége
11:00 – 11:25 Waseda Mika: Két nyelv között – a mai magyar irodalom japánul
11:30 – 11:55 Vihar Judit: Egy magyar lelkű japán: Hani Kjóko
12:00 – 13:30 ebédszünet
13:30-17:20
1. szekció
A magyar és a japán gazdaság és társadalom változásai
az elmúlt 30 évben és a történelmi múlt hatásában
– szekcióvezető: Hidasi Judit”
Farkas Ildikó: A kora újkori identitás diskurzusai
Japánban és Közép-Kelet-Európában
Gergely Attila: A japán kultúra természetrajzához
– adalékok a Heiszei-kor kulturális pszichológiai
kutatásaiból
Eschbach-Szabó Viktória: A magyar rokonsági
elnevezések rendszerének változása Kambe Takenori
(1940–2007) kutatásának tükrében
kávészünet
Umemura Yuko: A japán biztosok tevékenysége
a trianoni határmegállapítás során
Hidasi Judit: Változások és trendek a japán társadalomban
egy emberöltő alatt
Szemerey Márton: A 20. század kollektív
traumáinak feldolgozottsága napjainkban Japánban
és Magyarországon
2. szekció
A magyar és a japán nyelv, az irodalom és a fordítástudomány
alakulása az elmúlt 30 évben
– szekcióvezető: Varrók Ilona”
Sato Noriko: A japán kultúra fogadtatása Magyarországon
az elmúlt 30 év tükrében
Kiss Sándor: Budapestről Jokohamáig – Metzger
Vatanabe Nándor életútja
Uchikawa Kazumi: Magyar és japán
gyermekirodalom
Sági Attila: A Kanszai régió nyelvjárásainak archaizáló
sajátosságai, különös tekintettel a partikula
használatra
Somodi Júlia: A karakternyelv a fordításban
Székács Anna: Nyelvi és nyelvtanulási szokások
változása az elmúlt 30 év tükrében
3. szekció
A hagyományos művészetek és a modern kulturális
sikerek Magyarországon és Japánban
– szekcióvezető: Mecsi Beatrix”
Lázár Marianna: Mit árulnak el a sírfreskók az ókori japán arisztokrata kultúráról?
Dénes Mirjam: Gendzsi herceg Magyarországon
Pinczés István: A Tojama–Debrecen kulturális
kapcsolatok 37 éve, különös tekintettel a színházi
kapcsolatokra
Oroszlány Balázs: Manga: a világot meghódító japán
képregény
Zentai Judit: A 18. századi osztrák magyar, akinek a
munkássága két nemzet látásmódjára is hatással volt
Kovács Emese: A japán média-bocsánatkérések szerkezeti
változásai az elmúlt 30 évben
17:20 – 17:50 Záróbeszédek a szekciók vezetőitől – plenáris program, October Hall
18:00 – 19:00 Lúdas Matyi – Pinczés István és társulata előadása japán nyelven
19:00 – koccintás